Ma, amikor felkeltem úgy éreztem magam.. nem is tudom,hogy hogy! Mindenesetre legszívesebben ki se szálltam volna az ágyikómból. Bár valószínű  a szürke,esős időjárás miatt is volt nagyrészt , szóval nem is ragozom a dolgot, gondolom mindenkire vmilyen hatással volt/ van. Remélem karácsonykor havazni fog..az legalább fehér! ;)

Holnap lesz utsó 2008-as sulinap,  de majd csak akkor mondok áment, ha holnap ilyenkor lesz..és még élek :) Lesz osztálykari.,hú: érdekel engem ki húzott!! :))

Az érzelmeim hol így, hol úgy.. mondjuk ez meg részben a huncut hormonok miatt is van. Állítólag a "női dolog"(=Mikulás) előtt a rosszfiúk iránt vonzódik erősebben az ember lánya, szóval ezt figyelembe véve érthetőbb,hogy miért érdekel(t) egy ideje az általánosnál jobban az a srác.(Életemben előszőr fölvettem egy olyan magassarkú cipőt, amiben alig tudtam járni, viszont olyan csini lettem tőle, hogy 2 napig abban ,,suhantam" a suliba.) Pedig ma a suli végén nem ezt éreztem! Ahogy jöttem haza mérgelődtem is magamban, hogy: hogy lehettem ilyen naív, hogy azt gondoltam látok benne valamit, ami több, annál az arcánál, amit mutat.. egyszóval kicsit ,,hidegvízazarcba" volt. Jójó, nem csinált semmi rosszat, csak egyszerűen olyan dologgal poénkodott velem kapcsolatosan, hogy hirtelen megszünt a "varázs". 

Rájöttem arra, hogy azért biztos,hogy nem fogok belezúgni, mert ahhoz, az kellene, hogy úgy is viselkedjen velem.. - Nem tudom,hogy ez nagyon idealizált dolog e, de: én azt remélem, hogy ezen a kis kék bolygón legalább egy (nőtlen, 30 alatti, nem meleg..) férfiú létezik, aki tud tisztelettel bánni egy "nővel", amellett, hogy persze férfiból van. - Persze lehet, hogy még változni fog a helyzet.. holnap utolsó nap.. talán történik valami. Vagy, ha semmi, akkor az is jelent valamit!

Hm.. hirtelen megfordult a fejemben,hogy egyáltalán minek is írok ide?! Úgyse olvassa senki, nekem meg amúgy is van más dolgom. Na mindegy! - cc,erről a mindegyezésről is le kéne már szoknom.

 Ma teljesen összekavarodtam, már ami a szívügyi dolgokat illeti. Vonzódok egy sráchoz a suliból. A furcsa  csak az,hogy nem tudom miért. (Azért a vonzódok szót használom, mert több ez a szimpla tetszésnél, de nem szerelem.) Régebben olyan kiritikus voltam ilyen téren, hogy még egy olyan srác se tetszett, akiért a lányok 98%-a odavolt, ha pl.káromkodott, vagy gusztustalan viccei voltak, vagy bántott másokat stb. ,,Ő" meg csupa olyan tulajdonságga bír, ami másnál kizáró ok, és nem tudom, hogy mi az a plussz, ami miatt mégse tudok úgy nézni,gondolni rá, mint bárki másra. Igazi kapcsolatom nincs is vele, max. pár mondatot váltunk..de néha, amikor hirtelen egymásra nézünk úgy érzem, hogy valami van köztünk... máskor meg semmi.  Mindenesetre, ha őszinte akarok lenni: azt gondolom,hogy semmi esélye annak, hogy esetleg ,,ő" is vonzódik irántam..mégpedig a következő okokból.

1. A körülötte lévő lányok nagy része szebb,csinosabb nálam - nekem minden nap karikák díszelegnek a szemem alatt, a hajam:jójó,szép hosszú, de olyan mint egy szénakazal, ami az alkatomat illeti:nem duci, de nem is barbibébi - ott van több,ahol nem kéne, ott van kevesebb,ahol meg.. azaz nem vagyok egy tipikus pasiideál.

2. Elég gátlásos vagyok, ezért a nagy társalgásokban általában passzívabban veszek csak részt, ami nagyrészt csak abból áll, hogy gyakran mosolygok. Ha megszólalok, akkor se sziporkázok..sokszor zavarban vagyok és akkor vagy halkabban vagy cikisen beszélek. -legalábbis úgy érzem - nem vagyok egy vagány csaj..látszólag :P

3. Ha vonzódna irántam, akkor miért szórakozna azzal néha társaság előtt, hogy pl,, szerelmem"nek hív  ??, máskor meg van,hogy nem is köszön!!:o

4. Nem tudok bókot fogadni normálisan, és a fiúkkal való komm. sajna nem tartozik az erősségeim közé.

Asszem már érted,hogy miért gondolom azt, amit gondolok!(sóhaj)

Én nem értem a férfi népet, egyszerűen nem tudom hova tenni, hogy ki?mit? miért? csinál!! A barátnőm szerint a női megérzésre kell hallgatni, hogy az mit mond. Hát én már nem is tudom,hogy van e nekem olyanom, és ha van, akkor melyik hang az. Lehet, hogy már egy ideje elköltözött vagy ilyesmi.? :S

Nem tudom,hogy volt e már olyan érzésed valaha, amikor éppen nem történt veled semmi különös, fáradt voltál, legszívesebben semmit nem csináltál volna, és bár nem volt kimondottan rossz kedved , látszólag semmi okod nem volt az örömre.. nekem mindenesetre pont "ilyenem" volt pár napja, aztán történt valami.

Egyes emberek szerint az élet attól függően jó v. rossz, h. ki mit tesz bele,

mások szerint az élet egy 3betűs szónak a szinonimája(aki nem érti, bocs!) stb.

egy viszont biztos: minden embernek része lehet minden nap valami(k)ben, ami bár megszokottá, természetessé vált a szemünkben, mégis csoda! Összegyűjtöttem néhány dolgot, hogy mi is tartozik ide. Azzal,hogy elolvasod, természetesen nem lesz semmi sem jobb, de ha tudatosítod magadban, és méllyen belegondolsz ezekbe..

A mindennapok csodái - a legapróbb dolgoktól a legnagyobbakig.. :

a nap süt/ a hold ragyog és a csillagok fénylenek ,

felhők úsznak az égen

madarak repülnek

a szív dobogása

a száj mosolya, nevetni

a szem könnyei, egy csilogó szempár

ahogy mozgatod az ujjaidat

éneklés

 a szivárvány színei

felébredni és álomba szenderülni

a születés

idegenekből barátok lesznek

2 ember 1 lesz

érezni - szívvel, orral, bőrrel stb.

látni

hallani

a szeretet

 egy magból virág lesz

egy magzatból ember lesz

LENNi

stb. stb.!!!

VIDIK: mindennapi csodák - természet

 szeretem⇔ nem szeretem

 (sorrend nem feltétlen számít)

Nem szeretem(/k):

az erőszakot - se filmben, se sportban, se az élet egyéb terültén     

betegnek, fáradtnak, szomorúnak lenni vagy mást annak látni

a káromkodást

az embertelenséget

a matekot, tesit

a primitívséget

a "hovamegyanyuszikaazagyadra" és a "hűdenagyarcvagyoktemegy.." típusú hozzáállást

a pletykálkodást, más kibeszélését

a tehetetlenség érzését

amikor elfelejtem,hogy a tűzön hagytam a teavizet..rohanok is ki!:o

a száraz és párás meleg levegőt, fűtést, légkondit

a hangos zenét; zajt

a nyomasztó dolgokat

a kígyót, pókot, férget, bolhát ...

a társadalom hülye elvárásait

az állatkínzás bármely fajtáját - ,,ne üsd agyon a kis legyet, nézd tördeli kezét úgy kér kegyet!"

a gusztustalan/alpári beszédet, viccelődést

a másik ember kihasználását, becsapását

ha az emberek nem tisztelik egymást

az orvosi rendelőket

a zsíros, tömény ételeket

a divat túlzottan komolyan vételét= ha valaki nem egyénisége szerint öltözködik, hanem úgy néz ki, mint : kamaszlány1, kamaszlány2, vagy kamaszlány3

azt ha valaki lenéz egy másik embert a kinézete miatt

ha valaki még a saját elveit is feladja mások kedvéért

ha valaki MINDENT(= pl. amivel másnak árt) megtesz a sikerért

ha valaki előbbre tartja a testi szerelmet a lelkinél

ha valaki folyton másokat szíd

ha a pénz uralja az embert

ha amikor későn kell csak felkelnem korábban ébredek fel

stb. stb.

Szeretem(/k):

Istent

a családomat

a barátaimat

a vicces és a komoly embereket

a kínai gyors kaját

ha az emberek toleránsak egymással

hülyéskedni

a fákat, felhőket, állatokat ..egyszóval a természetet

a nyugalmat

a csokit - kis mennyiségben de sokszor :P

a romantikát

a nem sértő őszinteséget

a gyerekeket

a nyári esőt

a kókuszos tusfürdőt

a rajzfilmeket

(a régi)James bond hangját

ahogy az enyhe szellő hátrafújja a hajam

 a mentateát tejjel

a régi épületeket

őrülten fejet rázni egy rockszámra

a művészeteket

az ír/skót tájat

Jane Austent

a felhőtlen vidámságot

örömömben sírni

másokat meghallgatni

a zabkását reggelire

amikor rámmosolyognak;mások mosolyát

stb. stb.

A bemutatkozással kéne ugyebár kezdenem. De most nem akarok élettörténetet mesélni.. Inkább valahogy másképp!

Előszőr is: elvileg már "nagy lány" vagyok - vagy úgy is mondhatnám, hogy "kis nő" :) - de belül egyáltalán nem érzem magamat annak, sajnos.

Isten különleges helyet tölt be az életemben.. Kislány koromban állítólag iszonyatosan hisztis voltam, de amikor 3 v. 4 évesen "megtértem" ez megváltozott. Már legalább egyszer meg is mentette az életemet, egyszer ugyanis elütött egy kocsi,úgy,hogy alá kerültem, de csak horzsolásom lett tőle. (Amúgy nem fognak szentté avatni, és nem tartom magamat különbnek bárki másnál..)

A fejszámolás nem tartozik az erősségeim közé..ezt nem is ragozom tovább!

Írtózom a pókoktól, de mivel élőlénypárti vagyok, ha véletlenül találok egyet az ágyam közelében, nem nyomom agyon, hanem  fintorogva elkapom és egy üveg alá rakom..mármint bele. (Tudom, hogy ez nem valami normális dolog, egy idő után amúgy is elhalálozik szegény pára, de legalább addig is biztos helyen tudhatom, és végülis amúgy sem egy nagy túlélő..)

Érzékeny vagyok, és ezt most nem amolyan nagy büszkén mondom, ugyanis egyáltalán nem vagyok rendben eme tulajdonságommal. Egyrészt könnyebben meg tudok érteni egy embert,meg együttérezni velük stb., másrészt könnyebben is megbántódom, vagy komolyan veszek esetleg olyan dolgot, amit nem kéne stb.

Még egy darab 16 éven felülieknek szóló filmet se voltam képes VÉGIGnézni.

Hatodikos koromban saját elhatározás alapján elolvastam a Nyomorultak első kötetét.

folyt.köv.!

Blogírás.. régebben azt gondoltam,hogy ez az egész egy nagy marhaság, egyáltalán ki az a hülye, aki mondhatni az életét, gondolatait, érzéseit publicizálja??! Aztán tessék, most itt vagyok. Félreértéss ne essék: nem arról van szó, hogy most már máshogy gondolom, csak egyszerűen hirtelen jött egy kósza gondolat: miért is ne? Ja, és ha bárki azt gondolná, hogy bármilyen egetrengető gondolat is meg fog itt jelenni, azt le kell öntsem egy pohár hideg vízzel: semmi érdekes nem lesz, csak a hétköznapok érzései és gondolatai:érthetetlenül, egyszerűen, kiábrándultan stb. egyszóval őszintén.

Hogyan mondjam el neked, amit nem lehet, mert szó az nincs,csak képzelet..